Kedves Olvasó!

Aki lemaradt arról, hogy elolvassa az Eurohorgász magazin októberi számában megjelenő nyári horgászkalandomat, az most itt a blogon megteheti.

Az élménybeszámoló két részből áll. A második, egyben befejző rész,  az Eurohorgász magazin NOVEMBERI számában megtalálható.

Nagyon jó olvasgatást kívánok mind a blogon, mind az európai horgászok magazinjában!!! :)

Erős pontyok, új barátok   1.rész

 A naptár 2010. július 4-ét mutat. Már, több mint egy esztendeje dédelgetek egy horgászálmot, mely a mai napon, mikor a pecacsomagokkal zsúfolt személygépkocsink leparkol a tó partján, végre valósággá válik.

Életemben most látom először ezt a „Gyöngyszemet”, de meseszép fekvése, nádasokkal szegélyezett partja azonnal megbabonáz.

Délután 2 óra van, tikkasztó hőség, a stégen állva rendkívüli érzés vesz hatalmába, a horgászat izgalmakkal, reményekkel teli érzése, olyan ez, mint mikor a gyermek nagyon várja már, hogy beléphessen a vidámpark kapuján, és kezdetét vegye egy véget nem érő kalandsorozat.

Pontytanyák nyomában

Édesapám a dőlőbójákkal, én pedig, a szerelékekkel kezdek foglalatoskodni. Ezeket követi a motor és a radar beüzemelése.

 Az órámra tekintek mikor csónakunk először vizet ér, negyed négy, „szép munka volt Apuci, jól állunk”, állapítom meg és szememet a radar képernyőjére szegezem.

TIPP: A többnapos horgásztúra sikere nagyban függ a jó helyválasztástól. Érdemes feltérképezni a meghorgászandó víz mederszerkezetét (iszapos, kemény, kagylóval borított, köves, homokos stb.). Átpásztázhatjuk a területet, ha van, radarral vagy valami hosszú csőre erősített kaparó eszközzel.

Keressünk padkákat, töréseket, akadókat, melyek nagy valószínűséggel pontytanyák helyszínei.

 Körülbelül 100-120 méterre, a stéggel pont szemben, sikerül rátalálni egy kemény aljzatú területre, ide helyezzük le főbójánkat. Tovább keresgélve, a parttól mintegy 80 méterre, főbójánktól balra rábukkanunk egy negyven centiméteres, illetve 60 méter távolságban, főbójánktól jobbra, egy kisebb törésre.  

Bal oldali bójánkhoz főzött kendermagot, maros mix XXL ponty névre hallgató 12 mm-es  pelletet etetünk és haldorádó „nagy ponty” 12 mm-es pelletet csalizunk, a középsőhöz 20 mm-es hallibut bojlit, míg az utolsóhoz főzött kukoricát szórunk és haldorádó „nagy amur” hibrid puha-pelletet fűzünk a hajszálelőkére.

TIPP: A kukoricát beszerezhetjük takarmányboltban, amit aztán bő vízben átmosunk, 48 órát ázni hagyunk, majd pár óra alatt készre főzünk. Ha az áztatás és főzés fázisát kihagyjuk, ne lepődjünk meg, hogy a lassan emészthető sárga szemeket beporszívózó bajszos barátaink horgásztúránk végéig többet már nem is látogatják bójázott helyünket. Ugyanis hamar megtelnek a szárazkukoricával és napokig tart, míg megemésztik azt.

TIPP: Az etetett területtől, legalább 6-10 méteres távolságba tegyük le végszerelékünket, így az etetésre hirtelen ráúszó kisebb testű halakkal szemben, esélyünk van egy-egy nagyobb termetű pikkelyes megfogására.

 Nemcsak hal akadhat a horgunkra… :)

Egy horgásztúra során az ember ha szerencsés, csodás tájakat lát, egészséges vízen horgászik, gyönyörű halakat tart a kezében, tiszta levegőt szív, és ami számomra az egyik legkedvesebb, hogy szimpatikus horgásztársakra/barátokra tesz szert.

Hamar kiderül, hogy mostani túránk során is nagyon jó szomszédságban sikerül sátrat vernünk. Ugyanis, amíg horgásztársammal a csónakban üldögélünk és etetünk, jobboldali kapásjelzőnk a stégen már muzsikálni is kezd. „No, meg vagyunk mi lőve, kacagnak rajtunk a halak” mondom, de szerencsénkre, ebben a pillanatban, a két nagyon szimpatikus szomszéd horgásztárs közül, az egyik már a botok mellett is terem, ezzel kezdetét veszi a horgász-barátság. Jókedvünket első, 3,92 kg-os pontyunk lefényképezésével koronázzuk meg. Bíztató kezdet!

Estig még két 2-4 kg közötti ponty és három darab 35-41 cm közötti óriás dévér jelentkezik be egy fotózás erejéig, s mivel kapásjelzőink aludni térnek, szomszédainkkal való esti sztorizgatás után, így teszünk mi is.

 Jönnek a nagyobbak

Reggel fél ötkor dupla nagy ponty pelletet fűzünk fel, hátha ezzel kedvét szegjük a „bébiknek”, de két további törpe-bajszos fogását követően, rá kell jönnünk, itt egyedül a csali váltás segít. Mivel az időjárás közben borongóssá, nyomottá válik, a szél, pedig erőre kap, választásunk Pelzer sushi pelletjére esik.

TIPP: Nyáron, ha az időjárás nyomott, vihar közeleg, érdemes megpróbálni az egyik botra a sushi pelletet, sok kedves kapást hozhat nekünk.

 A sushi sikeresnek bizonyul, reggel 9 órakor bal oldali botunk swingere, úgy vágódik le a zsinórról, hogy öröm nézni. Villámként vetem magam az orsóhoz, bevágok. „Ez igen! Apa gyere, itt a hal.”

A bot karikába hajlik, az orsó muzsikál, micsoda érzés!!! Hatalmas erő van az uszonyosban, karomban szinte ég az izom, ennél hatékonyabb reggeli tornát nem is kívánhatnék. J

Nemes ellenfelem 7,2 kg-ot nyom a mérleg alatt, szép egészséges töves, hatalmas szájjal, nem is csoda, hogy simán felszippantotta a 16mmeres csalit.

TIPP: Minden fárasztást követően érdemes ellenőrizni a zsinór minőségét (az utolsó 4-5 métert). Az elfáradt rész, vagy szemmel látható (magától összepödrődik) vagy kezünkkel végigsimítva kitapintható. Damilunk elgyengült részét vágjuk le, szereljünk újra, a következő pocakosra várva.

 Gyorsan újrahúzzuk bal oldali bójánkoz a csalit és ráetetünk 10 szem maros mix pelletet. Fél óra telhet el, mikor dezsávű érzés kerít hatalmába, ugyanis megismétlődik az előbbi kapás, a különbség csupán annyi, hogy pikkelyes barátunk most 5,88 kg-ot nyom a digitális mérleg kijelzőjén. „Már megérte csalit cserélni”, mondom és a fényképező gép felé fordítom a csodálatos pontyot.

Bízom benne, hogy „zöldhullámban” vagyunk, hogy a két szép kapást majd újabb követi, de pár óra némaság után rá kell jönnöm, nem így van.

Általában az időjárás változás halat hoz, de most oly annyira felerősödik a szél, hogy nem hogy hal nem jön, de még a szerelék újrahúzása is komoly gondot jelent. Szerencsére horgásztársam, a Balaton vizének fergeteges tarajain edződött, így szélvihar ide vagy oda, most is Popej módjára evez befelé a tajtékos hullámok tetején, lehetővé téve horgászatunk folytatását (pedig ebédre spenót helyett csak lencse dukált :).

Tanulni sosem szégyen…

Közeleg az este, sajnos az egész napot sikerül kapás nélkül átvészelnünk, de a jó hír, hogy a szél fáradni látszik, 18 órára szinte teljesen alább hagy. Mintha erre vártak volna a pontyok is, 18:35 perckor egy ereje tejében lévő kerekszájú szippantja fel a hallibut 20 mm-es bojlit.

Korábbi horgászataimon azt érzékeltem, hogy a legnagyobb küzdelmet mindig a 4-8 kg közötti pikkelyesekkel kell megvívni. Ezt a tapasztalatot a mai napon fogott halak tovább erősítették bennem. Már több, mint negyed óra telt el, de nehéz lenne megmondani, hogy a megakasztott vagy a megakasztó a fáradtabb. Amint megpróbálom felfelé húzni, hogy meglevegőztessem, mindjobban ellenáll és újabb métereket húz le a dobról. Szerencsémre, a már korábban említett szomszédaim tízen éve űzik a bojlizást és nagy tapasztalattal rendelkeznek a versenyhorgászat terén is, így hamar ellátnak a következő tanácsokkal (utólag is köszönet érte!):

TIPP: A fárasztást, mikor a hal már a stég közelében van, mindig szigorúan nagy zászlóval hajtsuk végre, állítsuk be jól a féket, és fokozatosan emeljük a botot a magasba. Ekkor kezd dolgozni a bojlis bot, és fáradni az uszonyos. Ha azt tapasztaljuk, hogy ellenfelünk nem akar felfelé úszni, ne erőltessük, inkább rakjuk a bot spiccét közvetlenül a vízbe és próbáljuk meg oldalirányba húzni azt. A halak gyakorta hajlandóak oldalra úszni, mint hirtelen felfelé a fény felé.

 A tanácsokat megfogadván, sikerül pontymatracra fektetnünk a bivaly erős tövest, bár még most, a fárasztás után 10 perccel is, többször beleremeg a kezem a nagy küzdelembe.

Kapásszünetre való tekintettel, az este további része pótcselekvésekkel: vacsorakészítéssel és az eddigi kalandok átbeszélésével telik.

Ekkor nem is sejtjük, hogy a túra legizgalmasabb napja még hátra van!!!

Az Eurohorgász magazin NOVEMBERI számában olvasható a 2. rész, melyből  megtudhatjuk a horgásztó nevét és az általunk fogott legnagyobb hal súlyát.

Addig is kalandokban gazdag horgászatot és feszes zsinórt kívánok minden kedves Olvasónak!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.